TÁRSASÁGI JOGI PEREK

A társasági jogi perek széles skálája ismert. Mit is jelentnek pontosan a társasági jogi perek? Milyen problémás esetekben fordulhat bírósághoz? Jogi képviselő részvétele kötelező a társasági jogi perek során? Ezekre a kérdésekre kaphat választ az alábbi rövid tájékoztatóban.

Társasági jogi perek legfőbb típusai

1. Érvénytelenségi perek

Cégbejegyzést követően társasági szerződés érvénytelenségének megállapítására a jogalkotó igen szűk körben adott lehetőséget.

Perindítási határidő: A cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül.

Érvénytelenségi okok:

  • létesítő okirat ellenjegyzése vagy közjegyzői okiratba foglalásának hiánya esetén
  • a létesítő okirat nem tartalmazza a cég cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni hozzájárulása mértékét;
  • a cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
  • a cég alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt vagy a cég alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;
  • a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.

2. Bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek

Főszabály szerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve.

A fent nevezett per az úgynevezett kontrollper,fellebbezést helyettesítő per.

Ki kezdeményezheti: A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése esetén ügyész, valamint az, akire a végzésrendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt.

Perindítási határidő: A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye.

A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.

3. Társasági határozatok felülvizsgálata iránti perek

Társasági határozat felülvizsgálatára csak jogszabálysértés, valamint a létesítő okiratot sértő határozat meghozatala esetén van lehetőség.

Ki kezdeményezheti: A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Perindítási határidő: Attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Perben hozott határozatok: A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezheti és szükség esetén új határozat meghozatalát rendelheti el. Valamint a bíróság csupán a jogsértés tényét is megállapíthatja.

4. Tag kizárása iránti perek

Mikor érdemes a pert megindítani?

Ha a tag társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

Perindítási akadályok:

Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható.

Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

Perben hozott határozat:

A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna.

Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

Perindítás feltételei: A társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

Perindítási határidő: A legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

5. Átruházási perek

Elővásárlási joggal kapcsolatos perek

Elővásárlási jog fogalma: Elővásárlási jog leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha a tulajdonos a dolgot elkívánja adni, az elővásárlási jogosultnak elsőbbsége van a dolog megvásárlására nézve.(Amely jogát a jogosult egyoldalú nyilatkozattal érvényesítheti)

Az elővásárlási joggal kapcsolatos perek a társasági jogban a korlátolt felelősségű társaságnál (Kft.), valamint a zárkörűen működő részvénytársaságnál (Zrt.) merülhetnek fel. A kft-nél az üzletrész adásvételénél, az zrt-nél pedig az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvénynél találkozhattunk e kérdéskörrel.

Üzletrész: Vagyoni értékű jog, a tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Üzletrész a tag törzsbetétjéhez igazodik. Az üzletrész a társaság bejegyzésével keletkezik.

Üzletrész átruházása: Az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható.

Az üzletrészt kívülálló személyre átruházható, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta. Az üzletrész viszterhes értékesítése során, az üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási joggal rendelkezik, az elővásárlási jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.

Részvény: A részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

Részvény átruházás korlátozása

Ha a részvénytársaság a részvény átruházását az alapszabályban korlátozza vagy az átruházást a társaság beleegyezéséhez köti, e korlátozások harmadik személyekkel szemben akkor hatályosak, ha a korlátozás és annak tartalma a részvényből, dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla adataiból kitűnik.

Ha a részvényre szerződéssel elővásárlási jogot, visszavásárlási jogot, eladási vagy vételi jogot kötöttek ki, az a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha az a részvényből, dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla adataiból kitűnik.

Részvényátruházás a társaság beleegyezésével

Ha a társaság alapszabálya a részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezését írja elő, az alapszabályban meg kell határozni azokat az okokat is, amelyek a beleegyezés megtagadásához vezethetnek. A beleegyezésről való döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozik.

Ha az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezés megadottnak tekintendő.

Per tárgya: Az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogának megsértése miatt pert indíthat a bíróságon, annak megállapítása iránt, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Ezzel együtt vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is kell tennie, melynek teljesítőképességét a bíróság vizsgálja, ergo valóban képes-e az elővásárlási jog jogosultja a vételárat kifizetni, avagy sem.

Keresetindítási határidők eltérően alakulnak a kft. és a zrt. adásvételénél.

6. A feltűnő értékaránytalanság jogcímén megtámadott társasági részesedés átruházására kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek

Társasági részesedés fogalma:

Kft-nél üzletrész, részvénytársaságnál a részvényt nevezzük társasági részesedésnek.

Üzletrész adásvétele során az üzletrész vételára tükrözheti az  adott társaság gazdasági helyzetét.  Az üzletrész értékesítése során nem kötelező a névértéken való értékesítés, hiszen attól a forgalmi értéke eltérhet, lehet több, avagy kevesebb is.  Előfordulhat, hogy egy 3 millió forintos névértékű üzletrészt akár a duplájáért is értékesítenek, avagy éppen fordítva. Ezért is fontos tisztázni az üzletrész adásvétele során, hogy a társaság adásvétel megkötése időpontjában fennálló helyzetét, ebben lehet segítségünkre a társaság cégkivonata, a társaság vagyontárgyainak számba vétele stb.

A probléma az adásvétel megkötését követően merülhet fel, amikor a vevő észleli, hogy az általa vásárolt üzletrészért jóval magasabb vételárat fizetett, mint a szerződés megkötésének időpontjában annak valódi értéke volt.

Per tárgya: Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.

Per kimenetele:

A feltűnő értékaránytalanság bizonyítása összetett, a forgalmi érték valamint a piaci viszonyok alapos vizsgálatát igényli. Abban az esetben, ha a bíróság 40-50%-os értékkülönbséget észlel  a megfizetett, valamint a valós vételár között,  azt már feltűnően nagynak értékeli

7. Tagi felelősséggel kapcsolatos perek

Általános szabályok

A főszabály, hogy a gazdasági társaság saját vagyonával köteles helytállni a tartozásaiért, míg a gazdasági társaság tagjai és alapítója a gazdasági társaság tartozásaiért nem felelnek.

Tag mögöttes felelőssége: Abban az esetben, ha gazdasági társaság tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

A mögöttes tagi felelősség másodlagos jellegű, azaz amennyiben a tag akkor köteles helytállni a társaság tartozásaiért, amennyiben azt a társaság vagyona nem fedezi.

A tagok felelőssége a társaság tartozásaiért egy olyan kérdés, amely a társasági forma létéből következik.

Korlátlan felelősség terheli:

Betéti Társaság (Bt.) beltagja: a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni

Közkereseti Társaság (Ktt.) tagjai

Felelősség mértéke: Egyetemleges.

Per kimenetele: A tagok a társasággal együtt is perelhetők.

Helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható ítélet és vezethető végrehajtás. A bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt.

Korlátozott felelősség terheli:

  • Korlátolt Felelősségű Társaság(Kft.) tagjai
  • Betéti Társaság (Bt.) kültagja: a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel
  •  
  • Részvénytársaság (Rt.) részvényese

Igényérvényesítési határidő: A társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.

8. Konszernjogi perek

Konszernjog: Egymásban részesedést szerző és ez által befolyással bíró, és így vállalatcsoportot képező gazdasági társaságok joga. A vállalatcsoportokban az uralkodó társaság és az ellenőrzött társaság (ok) léteznek. Az uralkodó társaság hatást gyakorolt az ellenőrzött társaság üzletpolitikájára. Az uralkodó társaság üzletpolitikája sértheti az ellenőrzött társaság érdekeit, továbbá kisebbségi tagjainak és hitelezőinek érdekeit is.  A konszerjogi szabályozás az előzőekben leírt, gyengébb fél védelmét hivatott szolgálni.

A konszerjogi tényállások leggyakoribb esetei

Minősített többséggel rendelkező tag és az egyedüli tag (részvényes) felelőssége

Felelősség mértéke: A befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi.

Perindítási ok:  Hátrányos üzletpolitika (Mindig az ellenőrzött társaság nézőpontjából kell megítélni, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás kell hogy legyen, amelynek okozati összefüggésben kell a felszámolási eljáráshoz vezető veszteséggel)

Ki indítja meg a pert, és mikor?  Hitelező a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül.

A társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelőssége

Korlátlan felelősség: Amennyiben az adósnak a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért.

Kimentési ok: – a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be

– az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el

Perindítási határidő: A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

9. Gazdasági társaságok tisztviselői ellen kártérítés iránt indított perek

Gazdasági társaságok tisztviselői a vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók, valamin a felügyelő bizottság.

Kiket nevezünk vezető tisztségviselőnek?

A vezető tisztségviselőt a Ptk. az elérő gazdasági társaságoknál másképpen nevezheti, például a Kft-nél ügyvezetőnek hívja, míg a z Rt-nél vezérigazgatóról vagy igazgató tanácsról beszél.

A közös az, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára jogosult, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság létrehozása a gazdasági társaság létrehozásánál nem kötelező szervezeti elem, azaz a tagok, valamint az alapítók döntésén múlik annak létrehozása, kivéve, ha a Ptk előírja annak létrehozását.  A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Létrehozásának célja: az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

Ki hozhatja létre: tagok vagy az alapítók

Tagjai: legalább három tagból álló

Ki nem lehet felügyelőbizottsági tag?  Akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság feladatai:

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

Per: A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

Könyvvizsgáló

A könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező elem a gazdasági társaság életében, a társaság döntésétől függ, annak igénybevétele.

Feladatai: Feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

Mit tehet a könyvvizsgáló?

Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok – tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának – döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét.

Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

Könyvvizsgálók szakmai felelőssége:

A könyvvizsgálók felelőssége szempontjából megkülönböztethetünk szakmai, valamint anyagi felelősséget.

A kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget  a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben meghatározott felelősség terheli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásáért (szakmai felelősség).

Könyvvizsgálók kártérítési felelőssége:

A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség).

10. A vezető tisztségviselő által harmadik személyeknek okozott károkért való felelősség alapján indított perek

Vezető tisztségviselő általános kártérítési felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

A vezető tisztségviselő felelőssége a társaság jogutód nélküli megszűnésekor

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapításának feltételei (megállapítási per)

Ki kezdeményezheti a felelősség megállapítását?

A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló

Mikor?

a felszámolási eljárás alatt

Feltételek:

  • a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben,
  • a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően
  •  a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el,
  • és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

Gazdálkodó szervezet vezetője: aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte:  az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Kimentési ok: Ha a vezető bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

Biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából.

Felszámolási eljárás lezárása: A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

11. A felszámoló ellen, kártérítés iránt indított perek

Felszámolási eljárás:

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Felszámoló felelőssége:

A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.

Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonával összefüggésben áll fenn.

A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolási vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.

Felszámoló ellen indított kártérítési per:Felszámoló felelőssége felróhatóságon alapuló felelősség. Felróhatóan jár el tevékenysége során a felszámoló, ha nem elszámolni az átvett, továbbá a felszámolás alatt szerzett felszámolási vagyonnal, ha nem számoltatja el a volt vezető tisztségviselőt, ha vagyonkimentés észlelése esetén a szükséges eljárásokat nem teszi meg.

Felszámoló mentesülése:

Ha bizonyítja, hogy a volt tagok, vezető tisztségviselők vagyonkimentést hajtottak végre, és ezzel kapcsolatban minden intézkedést végrehajtott, eljárást kezdeményezett, és még ennek ellenére is csökkent a felszámolási vagyon.

12. A végelszámoló elleni kártérítési perek

Végelszámolás:

A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.

Ki lehet végelszámoló, ki jelöli ki?

A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy is választható, díjazás illetheti.

Végelszámoló felelőssége:

 A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.

Végelszámoló felelősségre vonásának feltételei:

Mikor kerülhet rá sor? Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül.

Feltételei:

  • Megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy
  • nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése
  • illetve nem tett meg mindent a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében vagy
  • egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített.

Ki kezdeményezheti a pert?

Felszámoló vagy a hitelezők.

Tőke-hozzájárulás teljesítésének esetei:

  • A bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
  • Akkor is sor kerülhet a tőke-hozzájárulás teljesítésére, ha a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra,
  • vagy a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését,
  • továbbá a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor.

13. A tagi felmondás érvényességével kapcsolatos perek

Melyik gazdasági társasági formánál lehetséges felmondással megszüntetni a tagsági jogviszonyt?

A tagsági jogviszony felmondással való megszűnésére a közkereseti társaság, valamint a betéti társaság tagjainál van lehetőség.

Felmondási idő: A tag a tagsági jogviszonyát három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja.

Felmondás módja : Írásban, az ok megjelölésével felmondhatja, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti.

Perindítás lehetősége: A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt.

Perindítási határidő: a társaság a felmondás hatályossá válásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül indíthat pert a tag ellen.

14. Névhasználati perek

A jogi személyeknek saját névvel kell rendelkezniük, a névhasználati perek a jogi személy névviseléshez való jog megsértéséből indulhatnak.

Cégnévvel kapcsolatos legfontosabb előírások:

  • A cégnévnek cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

Vezérszó:

  • elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
  • A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
  • A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő.
  • A cégnévnek különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.
  • A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve.
  • A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.
  • A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
  • Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.
  • A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

 A cég elnevezésében nem szerepelhet

  • olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
  • olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A cég nevét (rövidített nevét) az alábbi toldatokkal kell használni:

  • a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”),
  • csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”),
  • felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”),
  • végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”),
  • kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”),
  • határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég esetén „egyesülés céljára alapított” („e.a.”)

Névfoglalási eljárás

  • A cégbíróság a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.
  • Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti.
  • Névfoglalás joghatása: Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
  • A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét visszautasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Print

Kapcsolódó oldalak

VÉGELSZÁMOLÁS/KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS

Sajnos nem ritka eset az, amikor egy cég végelszámolásban, vagy kényszertörlési eljárásban érintett. Mindkét esetben fontos körültekintőnek lenni és javasolt még idejében ügyvédi segítséget kérni.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.

ELTILTÁS

Mit jelent és milyen következményekkel járhat az, ha valakit eltilt a cégbíróság? Mennyi ideig tart az eltiltás, milyen jogaink vannak és mit tehetünk? A következőkben a legfontosabb jogi vonatkozásokról tájékozódhat.

ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon adózók, amelyek jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné válhatnak az adóhatóság számára, új adózó alapításában vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt.

SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS

A szindikátusi szerződés az újonnan alapuló cégeket érinti. A kövektezőkben a szindikátusi szerződés fogalmáról, fontosabb tudnivalóiról tájékozódhat.

EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK

A cég tevékenységi körétől függően többféle jogi személyt különböztetünk meg egymástól. Az alábbiakban a legfontosabbakról tájékozódhat.

TÁRSASÁGI FORMÁK

Egy vállalkozás elindítása nem egyszerű feladat – a cégnév, a profil kitalálása mellett fontos kérdés az is, hogy milyen társasági formát válasszunk. A cégjog igen összetett, ezért akár már a megalapítás előtt érdemes ügyvédi segítséget kérnünk. A következőkben a társasági formákról tájékozódhat.

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

AZONNALI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ KÉREM, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!