TÁRSASÁGI FORMÁK

Egy vállalkozás elindítása nem egyszerű feladat – a cégnév, a profil kitalálása mellett fontos kérdés az is, hogy milyen társasági formát válasszunk. A cégjog igen összetett, ezért akár már a megalapítás előtt érdemes ügyvédi segítséget kérnünk. A következőkben a társasági formákról tájékozódhat.

MILYEN TÁRSASÁGI FORMÁK VANNAK?

TÁRSASÁGI FORMÁK:

  • Korlátolt felelősségű társaság: A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági
    társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és
    amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni. A törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. Kft.-t alapíthat egy és több személy is.
  • Betéti társaság: A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés
    megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A kültag nem lehet a
    társaság vezető tisztségviselője. Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért.
  • Közkereset társaság: Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért.
  • Részvénytársaság: A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
    Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
  • Vállalatcsoport: Elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, legalább egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott, egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés. A vállalatcsoportban tagként részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés és szövetkezet vehet részt. Ha a vállalatcsoportban uralkodó tagként több jogi személy közösen vesz részt, az egymással kötött szerződésük határozza meg, hogy melyikük
    gyakorolja az uralmi szerződésben megállapított, az uralkodó tagot megillető jogokat. Az uralmi szerződés határozza meg a vállalatcsoport egészének egységes üzletpolitikáját.
Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Print

Kapcsolódó oldalak

TÁRSASÁGI JOGI PEREK

A társasági jogi perek széles skálája ismert. Mit is jelentnek pontosan a társasági jogi perek? Milyen problémás esetekben fordulhat bírósághoz? Jogi képviselő részvétele kötelező a társasági jogi perek során?

Ezekre a kérdésekre kaphat választ az alábbi rövid tájékoztatóban.

VÉGELSZÁMOLÁS/KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS

Sajnos nem ritka eset az, amikor egy cég végelszámolásban, vagy kényszertörlési eljárásban érintett. Mindkét esetben fontos körültekintőnek lenni és javasolt még idejében ügyvédi segítséget kérni.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.

ELTILTÁS

Mit jelent és milyen következményekkel járhat az, ha valakit eltilt a cégbíróság? Mennyi ideig tart az eltiltás, milyen jogaink vannak és mit tehetünk? A következőkben a legfontosabb jogi vonatkozásokról tájékozódhat.

ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon adózók, amelyek jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné válhatnak az adóhatóság számára, új adózó alapításában vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt.

SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS

A szindikátusi szerződés az újonnan alapuló cégeket érinti. A kövektezőkben a szindikátusi szerződés fogalmáról, fontosabb tudnivalóiról tájékozódhat.

EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK

A cég tevékenységi körétől függően többféle jogi személyt különböztetünk meg egymástól. Az alábbiakban a legfontosabbakról tájékozódhat.

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

AZONNALI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ KÉREM, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!