MILYEN JOGI SZEMÉLYEK LÉTEZNEK A CÉGJOG SZERINT?
EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK
- Alapítvány: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Alapítványt több személy is alapíthat. Az alapítók az alapítói jogokat közösen gyakorolják.
- Egyesület: Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Gazdasági célra nem alapítható, de az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Alapításához 10 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. A tagok az egyesület tevékenységében részt vehetnek, a tagi kötelezettségeiknek pedig kötelesek eleget
tenni. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
- Szövetkezet: A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tagságában 20 %-ot nem haladhatja meg a nem természetes személyek száma, illetve a személyes közreműködést nem vállaló tagok létszáma nem érheti el a taglétszám negyedét. A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.
- Lakásszövetkezet: A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, mely jogi személynek minősül. A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.
- Üdülőszövetkezet: Üdülőszövetkezetben az üdülőegységek a szövetkezet tulajdonában állnak, a tagot – évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra – egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg. Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot – a használat joga mértékétől függetlenül – a közgyűlésen egy-egy szavazat illet meg. A nem természetes személy tag minden olyan üdülőegység után, amelynek egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további egy-egy szavazattal rendelkezik. A használati jog örökölhető. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező az e törvényben és az üdülőszövetkezet alapszabályában előírt feltételeknek megfelel.
- Szociális szövetkezet: A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A természetes személy tagokon kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
- Vadásztársaság: A vadásztársaság fogalmát egyik jogszabályunk sem tartalmazza.
Alapításakor az Alaptörvényt, az egyesülési törvényt és a Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni a Vadvédelmi törvény szabályai szerint. A vadásztársaság sport jellegű vadászatot folytató vadászok egyesülése, amelynek azonban a vadütközésből és terményben okozott vadkárok tekintetében kártérítési felelőssége van. A vadásztársaság évente vadászati tervet fogad el, mely célja az állatok populációnak kordában tartása a vadkár minimálisra csökkentésének szem előtt tartásával.
