ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy azon adózók, amelyek jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné válhatnak az adóhatóság számára, új adózó alapításában vagy működésében meghatározott körülmények fennállásáig vagy meghatározott ideig ne vehessenek részt.

MIT KELL TUDNI AZ ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁSRÓL?

A cégbejegyzési kérelem benyújtását követően a NAV megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának valamilyen törvényes akadálya. Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

Akadálynak minősül, ha az új cég vezető tisztségviselőjére, valamint kft. és rt esetében 50 százaléknál több szavazattal, illetőleg minősített többséggel rendelkező tagjára igaz az alábbi állítások közül bármelyik:

olyan másik társaságban volt korábban, vagy jelenleg vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
  • adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám felfüggesztését követően, vagy jogerősen törlését követően, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,
  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy
  • az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül
Facebook
LinkedIn
Email
Print

Kapcsolódó oldalak

TÁRSASÁGI JOGI PEREK

A társasági jogi perek széles skálája ismert. Mit is jelentnek pontosan a társasági jogi perek? Milyen problémás esetekben fordulhat bírósághoz? Jogi képviselő részvétele kötelező a társasági jogi perek során?

Ezekre a kérdésekre kaphat választ az alábbi rövid tájékoztatóban.

VÉGELSZÁMOLÁS/KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS

Sajnos nem ritka eset az, amikor egy cég végelszámolásban, vagy kényszertörlési eljárásban érintett. Mindkét esetben fontos körültekintőnek lenni és javasolt még idejében ügyvédi segítséget kérni.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.

ELTILTÁS

Mit jelent és milyen következményekkel járhat az, ha valakit eltilt a cégbíróság? Mennyi ideig tart az eltiltás, milyen jogaink vannak és mit tehetünk? A következőkben a legfontosabb jogi vonatkozásokról tájékozódhat.

SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS

A szindikátusi szerződés az újonnan alapuló cégeket érinti. A kövektezőkben a szindikátusi szerződés fogalmáról, fontosabb tudnivalóiról tájékozódhat.

EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK

A cég tevékenységi körétől függően többféle jogi személyt különböztetünk meg egymástól. Az alábbiakban a legfontosabbakról tájékozódhat.

TÁRSASÁGI FORMÁK

Egy vállalkozás elindítása nem egyszerű feladat – a cégnév, a profil kitalálása mellett fontos kérdés az is, hogy milyen társasági formát válasszunk. A cégjog igen összetett, ezért akár már a megalapítás előtt érdemes ügyvédi segítséget kérnünk. A következőkben a társasági formákról tájékozódhat.

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

AZONNALI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ KÉREM, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!