HAGYATÉKI ÜGYEK

Az Öröklési jog az a jogterület, amely minden embert érint. A Polgári Törvénykönyv meghatározza a törvényes öröklés rendjét, ami alapján megállapítható, hogy ki lesz az elhunyt személy örököse. Amennyiben a törvényes öröklés rendjétől eltérő örökösödési sorrendet kívánnak felállítani, végrendeletben, halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet.

Ügyvédi tevékenység keretében segítünk

  • az öröklési jogszabályok értelmezésében;
  • a törvényes öröklési rend ismertetésében;
  • a végintézkedés elkészítésében;
  • a hagyatéki eljárásban;
  • a póthagyatéki eljárásban;
  • a hagyatéki perben jogi képviseletet látunk el.

Végrendelet, végintézkedés, házastársak közös végrendelete

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg Végrendelkezni személyesen, közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.

Házastársak közös végrendelete

Házastársak az életközösség fennállása alatt, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendeletet is tehetnek.

Kizárás az öröklésből

Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészből a kötelesrészre jogosult kizárható.

Kitagadás

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Tanácsadás törvényes öröklés szabályaival kapcsolatban

Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

Házastárs öröklése leszármazó mellett

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; illetve egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Szülő és a szülő leszármazójának öröklése

Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése

Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, a törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

Ági vagyon

Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

Az örökbefogadott öröklése

Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl.

Kötelesrészre jogosultak

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

  

Osztályrabocsátási kötelezettség

Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette. Feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.

Végrendelet megtámadása, érvénytelenségének megállapítása iránti perek

A végrendelet megtámadása

A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül.

Megtámadási okok

1. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel.
2. Gondnokság alatt álló személy végrendelete.

3. Örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában.

4. Téves feltevésre alapozta a végrendelkezést.

5. Az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a végintézkedésre.

Öröklési szerződés megkötése

Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére

Házastársak közös öröklési szerződése

Házastársak, mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt érvényesen köthetnek ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést.

Halál esetére szóló ajándékozási szerződés megkötése

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

Öröklési perek

Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya.

Hagyatéki tartozások és kielégítésükkel kapcsolatos tanácsadás

Felelősség a hagyatéki tartozásokért

Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

A hagyatéki hitelezők felhívása

Ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.