AZ ÉPÍTTETŐ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

Miért felel az építtető, avagy a megrendelő?


Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 43. § (1)  bekezdése szerint az építtető felel:
a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért (bár a Kivitelezési kódex szerint a beruházáslebonyolító már nem minősül az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőjének) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §],
c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,
e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelem előterjesztéséért (az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért) és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,
g) az építési munkaterület átadásáért,
h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint
k) az Építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért [1997. évi LXXVIII. tv. 43. § (1) bek.];
l) – a kivitelezővel együttesen – az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladék elszállításáért, a környezet és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában történő átadásáért, a környezetben okozott károk megszüntetéséért [1997. évi LXXVIII. tv. 43. § (2) bek.].

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a felsorolást a vonatkozó jogszabályok áttanulmányozásával magunk is összerakhattuk volna – például az építésügyi hatósági engedély megszerzésének építtetői kötelezettségét a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. tv., a Ptk., illetve 1959. évi IV. tv., a régi Ptk.) is megtalálhatjuk, csak ott megrendelőként van feltüntetve az építtető –, de mindenképpen hasznos egy ilyen jellegű összefoglalás a legfontosabb építésügyi jogszabályban is.

A Kivitelezési kódex kiegészítette az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladatait, amelyek a következők:
a) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges szerződések megkötése,
b) a tervező kiválasztása, a tervezői művezetés biztosítása,
c) a megfelelő tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása,
d) a vállalkozó kivitelező által az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének biztosításáról szóló értesítés építési naplóban történő rögzítésétől – a felek eltérő megállapodásának hiányában – számított legkésőbb három munkanapon belül az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése és bejegyzése az építési naplóba (ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy építési műszaki ellenőr egyébként nem kerül megbízásra),
e) az építési napló ellenőrzése,

f) a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,
g) az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése,
h) a jogszabály által meghatározott esetekben gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről

i) (ha nem a műszaki ellenőr állítja ki) a teljesítésigazolás kiállítása és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározása, továbbá ezeknek – a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül – a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére történő megküldése [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 16. § (3) bekezdés p) pont]
j) a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a kivitelezési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. §].

A Kivitelezési kódex 2014. március 15-étől ismét tartalmazza, hogy az építtető a feladatai elvégzésére, az építési beruházás megvalósítására beruházáslebonyolítót bízhat meg [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (3) bek.].

Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Print

Kapcsolódó oldalak

KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS ÉPÍTÉSJOGI SZERZŐDÉSEK ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGGEL

Kivitelezőként és megrendelőként (tervezőirodakén pedig főleg) bizonyára tudja, hogy nemcsak az építőipari részletekre, de a jogi biztonságra is kiemelt figyelmet kell szentelni. Az építkezés előtt mindenképpen szerződést kell kötni a megrendelőnek és a kivitelezőnek. A megállapodás megkötése előtt azonban fontos tudni a két fél egymással szemben támasztott feltételeit. Olyan építésjogi szerződésre van szükség, amely betartható és betartatható: a vállalt, de nem teljesített feltételek egy jól megírt szerződés esetében kifogásolhatók.

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

AZONNALI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ KÉREM, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!