INGATLANSZERZÉS ILLETÉKE

Az ingatlanvásárlás komoly anyagi kiadással jár, azonban a vevőnek fontos számolnia az úgynevezett ingatlanszerzési illetékkel. Hogy ennek mekkora a mértéke, milyen esetben vehetünk igénybe kedvezményeket és mikor nem kell fizetnünk illetéket, arról a következőkben tájékozódhat:

JOGILAG MILYEN PLUSZ KÖLTÉSGEKKEL JÁR EGY INGATLAN MEGVÁSÁRLÁSA?

Illetéket a vevő, a megajándékozott fél illetve az a szerződő fél fizet a NAV felé, akinek tulajdona keletkezett az ingatlanban a szerződéskötés során.

2017-ben az adásvétel illetéke a vételár 4%-a, ajándékozás esetén 9%, és az öröklési illeték mértéke 9%.

Illetékmentes az ingatlanszerzés az alábbi esetekben:

Lakóház építésére alkalmas telek megvásárlása vagy ajándékozása esetén ha vevő vállalja, hogy 4 éven belül beépíti azt.
Ha a földműves termőföldet vásárol ellenérték fejében, és vállalja, hogy öt évig nem adja el azt.
Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere esetén
Egyenes ági rokonok vagy házastársak egymás közötti vagyonátruházása esetén
Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén

Illetékkedvezmény jár az alábbi esetekben:

A CSOK összegét le kell számítani az ingatlan forgalmi értékéből, ha az illetéket akarjuk kiszámítani.
Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje esetén
A vásárlást megelőző vagy követő egy éven belüli értékesítés esetén az ingatlanok vételárának különbözete alapján kell illetéket fizetni
Amennyiben a vevő 35 év alatti és első lakástulajdonát szerzi meg, valamint a vételár a 15 millió forintos forgalmi értéket nem haladja meg, akkor 50 százalékos kedvezményre jogosult.

Kapcsolódó oldalak

KÜLFÖLDIEK TULAJDONSZERZÉSE

Nem magyar állampolgárok tulajdonszerzésére speciális jogszabályok vonatkoznak – egyebek mellett nem mindegy, hogy mekkora illetéket kell fizetni, illetve az is gyakori kérdés, hogy külföldiek vásárolhatnak-e termőföldet. A következőkben a legfontosabbakra kaphat választ.

KISKORÚ/GONDNOKSÁG ALATT ÁLLÓ SZEMÉLY TULAJDONSZERZÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE

A kiskorú, illetve a gondnokság alatt álló személyek tulajdonszerzésére és értékesítésére speciális jogszabályok vonatkoznak. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókról tájékozódóhat. Amennyiben ügyvédi segítségre van szüksége, keressen bizalommal!

TARTÁS ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

Manapság igen gyakori esetnek számít az, amikor valaki úgy dönt, hogy tartási, vagy életjáradéki szerződést köt. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a megállapodást ügyvédi segítséggel írják meg a felek. Az alábbiakban dióhéjban erről a két szerződési formáról tájékozódhat.

HÁZASSÁGI KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE

Természetes dolog, hogy a házasság előtt kevesen gondolnak arra, hogy mi lesz a vagyonnal válás után. Persze, a közös megegyezés a legjobb, de sajnos ez nem mindig valósul meg. Az alábbiakban a legfontosabb jogszabályokat ismerheti meg.

BIRTOKBAADÁS

Az adás-vétel utolsó, egyben legfontosabb lépése a birtokbaadás. Célszerű azonban odafigyelni és ügyvédi segítséget, tanácsot kérni. Az alábbiakban az ingatlan birtokbadás lényegi tudnivalóiról tájékozódhat, dióhéjban.

CSERE

Az általános ingatlanok (ház, lakás, stb.) és a termőföldek esetén is megfogalmazódhat a csere. A látszólag egyszerű megállapodásra azonban igen komoly jogszabályok vonatkoznak – egyebek mellett ezért is javasolt ügyvédi segítséget kérni. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókról tájékozódhat.

INGATLANELADÁS ADÓJOGI KÉRDÉSEI

Mekkora a személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke ingatlaneladás esetén? Hogyan kell kiszámolnunk a fizetendő összeget? Mikor nem kell SZJA-t fizetnünk? A következőkben erről tájékozódhat.

TULAJDONJOG SZERZÉSI JOGCÍMEK

Ingatlan tulajdonjogot többféle módon szerezhetünk – az alábbiakban a legfontosabbakat ismerheti meg. Az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt mindig javasolt időben segítséget kérni.

RENDKÍVÜLI AJÁNLAT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÜGYVÉDI GARANCIÁVAL

Az ingatlan adásvételi szerződés kettő vagy több fél, az eladó(k) és a vevő(k) között jön létre.

Az adásvételi szerződés olyan kölcsönös és egybehangzó akarat nyilvánítás, amely alapján az eladó(k)nak kötelezettsége keletkezik arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a vevő(k)re, és az ingatlant a vevő(k) birtokába bocsássák, a vevő(k) pedig az ingatlan birtokba vételére és a vételár megfizetésére köteles(ek).

Az adásvételi szerződés megszüntethető elállással (ez egy oldalú nyilatkozat az eladó vagy a vevő részéről) és felbontással (ez az eladók és vevők közös megegyezése alapján készül).