TULAJDONJOG SZERZÉSI JOGCÍMEK

Ingatlan tulajdonjogot többféle módon szerezhetünk – az alábbiakban a legfontosabbakat ismerheti meg. Az esetleges kellemetlenségek elkerülése miatt mindig javasolt időben segítséget kérni.

HOGYAN SZEREZHETÜNK TULAJDONJOGOT?

TULAJDONJOG SZERZÉSI JOGCÍMEK: 

  • ADÁS-VÉTEL:

Az ingatlan adásvételi szerződés kettő vagy több fél, az eladó(k) és a vevő(k) között jön létre.

Az adásvételi szerződés olyan kölcsönös és egybehangzó akarat nyilvánítás, amely alapján az eladó(k)nak kötelezettsége keletkezik arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a vevő(k)re, és az ingatlant a vevő(k) birtokába bocsássák, a vevő(k) pedig az ingatlan birtokba vételére és a vételár megfizetésére köteles(ek).

Az adásvételi szerződés ügyvéd által ellenjegyzett okirat kell, hogy legyen. A vevő(k) tulajdonjogát az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztálya jegyzi be.

Az adásvételi szerződés megszüntethető elállással (ez egy oldalú nyilatkozat az eladó vagy a vevő részéről) és felbontással (ez az eladók és vevők közös megegyezése alapján készül).

  • AJÁNDÉKOZÁS

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó fél saját vagyonát a megajándékozottnak ingyenesen, ellenszolgáltatás nélkül adja át.

Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba szükséges foglalni. A megajándékozott tulajdonjogát az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztálya jegyzi be.

  • TARTÁSI SZERZŐDÉS

A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani, célja a jogosult létfenntartásának biztosítása, amely természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg.

A tartási szerződés – amennyiben az eltartó és eltartott nem határoz másképp – a jogosult haláláig áll fenn. A szerződés ismérve a bizalmi, illetőleg személyes viszony, általában családtagok vagy rokonok között jön létre.

  • ÖRÖKLÉS

Örökléssel egy közeli rokon vagy hozzátartozó halála esetén lehet ingatlan tulajdonjogához hozzájutni. Az öröklésnek két formája alakult ki: a törvényes és a végintézkedésen alapuló azaz végrendeleti öröklés.

Az ingatlan tulajdonjogával együtt az ingatlant terhelő terhek is öröklődnek. A teljes hagyatékot (ingatlant+terheket) a hagyaték átadása során – vagy azt megelőzően vissza lehet utasítani.

  • ELBIRTOKLÁS

Elbirtoklás abban az esetben valósulhat meg, ha valaki 15 éven keresztül szakadatlan, a saját tulajdonkénti birtoklást tudja igazolni – mégpedig jellemzően azzal, hogy 15 éven keresztül megfizette az ingatlan után az adót és az egyéb terheket, vagy a rezsit, valamint műveli, gondozza és karbantartja, sajátjaként kezeli az ingatlant.

  • ÁRVERÉS ÚTJÁN

Árverés útján a meg nem fizetett adók… stb. okán, az ingatlanra feljegyzett tartozások, terhek és jogok miatt kerül az ingatlan árverésre. Ingatlan tulajdonjogát árverésen is csak az ingatlan tulajdonosától lehet megszerezni. Ami jó ebben a szerzési formában, hogy a szerzéssel egyidejűleg az árverés tárgyát képező ingatlant terhelő kötelezettségek megszűnnek.

  • KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE

Általában élettársak vagy házastársak között, a közös ingatlan tulajdonjogának rendezése érdekében jön létre a házastársi vagy élettársi közös tulajdont megszüntető szerződés. Ez is visszterhes vagyonszerzésnek minősül. Lehet ellenérték (vételár) fejében magához váltani az ingatlan a másik nevén álló tulajdoni illetőségét, vagy közös megegyezéssel – akár az ingatlanon fennálló hitel további fizetésével – is megszerezhető ilyen formában a teljes ingatlan tulajdonjoga.

  • CSERE

Hasonló értékű ingatlanok egymás közötti cseréje is megvalósítható, ebben az esetben is ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni a csereszerződést.

Gyakori eset például a szántók tulajdonosai között létrejövő csereszerződés annak érdekében, hogy az egyes tulajdonosok területei egymás mellett – tulajdonképpen egy táblában – legyenek.

A csereszerződés tulajdonátruházó szerződésnek minősül, ennek keretén belül két dolog cserél gazdát.

Csereszerződés esetén a szerződő felek között pénzmozgás nem követelmény, kivéve, ha az egyik dolog (ingatlan) értéke eltérő a másikétól.

Az ingatlanhoz kapcsolódó csereszerződést minden esetben írásba kell foglalni, amelyet az eljáró ügyvéd ellenjegyzéssel lát el.

Abban az esetben, ha külterületi szántók cseréje valósul meg, a földtörvény alkalmazásával kell elkészíteni az okiratot.

Gyakran fordul elő, hogy földtulajdonosok cserélnek szántó művelési ágú ingatlanokat egymás között annak érdekében, hogy az általuk megművelt területek egy „táblában” legyenek. Ez egy speciális eset, ilyenkor birtokösszevonási célú önkéntes földcseréről beszélünk.


Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Print

Kapcsolódó oldalak

KÜLFÖLDIEK TULAJDONSZERZÉSE

Nem magyar állampolgárok tulajdonszerzésére speciális jogszabályok vonatkoznak – egyebek mellett nem mindegy, hogy mekkora illetéket kell fizetni, illetve az is gyakori kérdés, hogy külföldiek vásárolhatnak-e termőföldet. A következőkben a legfontosabbakra kaphat választ.

TARTÁS ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

Manapság igen gyakori esetnek számít az, amikor valaki úgy dönt, hogy tartási, vagy életjáradéki szerződést köt. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a megállapodást ügyvédi segítséggel írják meg a felek. Az alábbiakban dióhéjban erről a két szerződési formáról tájékozódhat.

HÁZASSÁGI KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE

Természetes dolog, hogy a házasság előtt kevesen gondolnak arra, hogy mi lesz a vagyonnal válás után. Persze, a közös megegyezés a legjobb, de sajnos ez nem mindig valósul meg. Az alábbiakban a legfontosabb jogszabályokat ismerheti meg.

BIRTOKBAADÁS

Az adás-vétel utolsó, egyben legfontosabb lépése a birtokbaadás. Célszerű azonban odafigyelni és ügyvédi segítséget, tanácsot kérni. Az alábbiakban az ingatlan birtokbadás lényegi tudnivalóiról tájékozódhat, dióhéjban.

CSERE

Az általános ingatlanok (ház, lakás, stb.) és a termőföldek esetén is megfogalmazódhat a csere. A látszólag egyszerű megállapodásra azonban igen komoly jogszabályok vonatkoznak – egyebek mellett ezért is javasolt ügyvédi segítséget kérni. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókról tájékozódhat.

INGATLANELADÁS ADÓJOGI KÉRDÉSEI

Mekkora a személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke ingatlaneladás esetén? Hogyan kell kiszámolnunk a fizetendő összeget? Mikor nem kell SZJA-t fizetnünk? A következőkben erről tájékozódhat.

INGATLANSZERZÉS ILLETÉKE

Az ingatlanvásárlás komoly anyagi kiadással jár, azonban a vevőnek fontos számolnia az úgynevezett ingatlanszerzési illetékkel. Hogy ennek mekkora a mértéke, milyen esetben vehetünk igénybe kedvezményeket és mikor nem kell fizetnünk illetéket, arról a következőkben tájékozódhat:

RENDKÍVÜLI AJÁNLAT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÜGYVÉDI GARANCIÁVAL

Az ingatlan adásvételi szerződés kettő vagy több fél, az eladó(k) és a vevő(k) között jön létre.

Az adásvételi szerződés olyan kölcsönös és egybehangzó akarat nyilvánítás, amely alapján az eladó(k)nak kötelezettsége keletkezik arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a vevő(k)re, és az ingatlant a vevő(k) birtokába bocsássák, a vevő(k) pedig az ingatlan birtokba vételére és a vételár megfizetésére köteles(ek).

Az adásvételi szerződés megszüntethető elállással (ez egy oldalú nyilatkozat az eladó vagy a vevő részéről) és felbontással (ez az eladók és vevők közös megegyezése alapján készül).

ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?

AZONNALI KAPCSOLATFELVÉTELHEZ KÉREM, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI ŰRLAPOT!